A falusi menyecske bemegy a városba ügyeket intézni…

hirdetés


A falusi menyecske bemegy a városba ügyeket intézni…

A-falusi-menyecske-bemegy-a-városba-ügyeket-intézni…1

A falusi menyecske bemegy a városba ügyeket intézni.
Dolga végeztével indulna haza, de a vonatot lekéste. Megszólít egy taxist.
– Nem vinne el Kiskunbikkmakkfalvár­a? Nincs nálam elég pénz, de majd meghálálom.
A taxis beleegyezik, elindulnak.
Nemsokára egy lucernás mellett megáll a taxis, körülnéz, látja hogy nincs senki a környéken.
Kivesz egy takarót a csomagtartóból, és leteríti a lucernás közepébe.
– Jajj, de hát én nem csinálhatom ezt, férjezett vagyok, van két gyerekem!!! -kezdi el a nő.
– És? Én is nős vagyok, van négy gyerekem és kétszáz házinyulam, és mindet etetni kell, úgyhogy csitt és szedd a lucernát!!!

hirdetés


Posztok
Random Idézet
Minden írásom úgyszólván benső megbízatás; mind sorsszerű kényszer hatására jöttek létre. Amit írtam, belülről támadott rám. Szóhoz juttattam az engem mozgató szellemet. Soha nem számítottam arra, hogy írásaim nagy visszhangra lelnek. Kortársi világom kompenzációját képviselik mind, és ki kellett mondanom, amit senki sem akar hallani. Ezért éreztem magamat, helyzetemet, kivált eleinte, olyan reménytelennek. Tudtam, hogy az emberek elutasítóan reagálnak majd, mert nehéz dolog a tudatos világ kompenzációját elfogadni. Ma kijelenthetem: valóságos csoda a sikerem, több, mint amire valaha is számítottam. De a fő dolognak mindig azt tartottam, hogy kimondtam, amit ki kellett mondanom. Úgy érzem, megtettem, ami tőlem tellett. Ez persze lehetett volna több és jobb is, de nem az én képességem szerint.
Carl Gustav Jung