Aranyköpések gépjárműoktatóktól

hirdetés


Aranyköpések gépjárműoktatóktól

Aranyköpések gépjárműoktatóktól

Aranyköpések gépjárműoktatóktól

1. Indulás előtt legközelebb győződjön meg róla, hogy bent ülök-e a kocsiban.
2. A frontális ütközés nincs benne a tananyagban.
3. Kérem, tolatásnál ne térdeljen fel az ülésre.
4. A bekanyarodási szándékát legközelebb ne a hátsó ablaktörlővel jelezze!
5. Mivel KITT nem tudott eljönni, így ma is magának kell vezetnie.
6. Az előzésnek nem az a lényege, hogy kikerüli az Ön előtt haladó autót, aztán a szembejövők őszinte megdöbbenésére hosszan egymás mellet elhaladnak.
7. Nagyon jól látja, hogy a sebességváltó feladata az, hogy a motor ne 12000-es fordulatszámon működjön, mint az elmúlt 20 percben.
8. A gyalogos a legocsmányabb állatfaj, mert mindig azon töri a fejét, hogy mikor ugorjon az autó elé…
9. Igen. Valóban. Ebben a tükörben akár sminkelni is lehet, de nem ez az elsődleges cél…
10. Ne hullámozzon már itt az úton, nem hoztam magammal a tengeri betegség elleni gyógyszerem!
11. Kedves! A szlalom célja nem ugyanaz, mint a bowlingé…
12. Már nem vagyunk gyalogosok. Nem a járdán közlekedünk…
13. Legközelebb ne kérje meg a vizsgabiztost, hogy nézze a hátsó ablakon át, hogy merre kanyarodjon tolatásnál, miközben maga előre néz…
14. Ne Úristenezzen! Isten most értem imádkozik, hogy egyben hazaérjek…
15. Veresegyháza óta nem nézett a jobb oldali visszapillantó tükörbe… nézze már meg, hogy megvan-e még!
16. Mi lenne, ha használná a pedálokat és nem én vezetnék maga helyett…?
17. A STOP tábla nem javaslat, hanem parancs.

hirdetés


Posztok
Random Idézet
A dolgoknak megvan a saját életük, szembeszállnak velem, szembeszállnak azzal, hogy brutálisan rögzítsék őket, mert akkor végük van, meghaltak. Ne akarjunk mindenről beszélni. Mialatt írok, és az írásomon töprengek, megértem a hallgatagok, a nem-írók titkát. Ők beérik az események visszahozhatatlan egyszeriségével, nem olyan hiúk és kishitűek, hogy konzerválni akarnák őket. Hiábavaló fáradság. Az olvasó úgysem fog átérezni valamit, amit ő maga nem ismer, vagy legalábbis nem képzelt már el. Minek kell hát írni? Tán a rokonlelkek számára, akik közel állnak hozzánk? De félő, hogy a dolgokat agyonbeszéljük, és megöljük a titkot.
Maxie Wander