A télre készülődnek az indiánok

hirdetés


A télre készülődnek az indiánok

A télre készülődnek az indiánok egy hétig vágják a fát és elküldik a kisindiánt a városba, hogy kérdezze meg az emberektől, mennyire lesz hideg a tél!
Az elmegy, és kérdezi a falusiakat::
– Milyen hideg lesz télen?
– Nagyon hideg!
Az indián visszamegy, s még egy hétig vágják a fát! Elküldik ismét! Megkérdezi:
– Milyen hideg lesz a tél?
– Borzalmasan hideg lesz!
Az indián visszamegy a hírrel, s még egy hétig vágják a fát, hogy biztos elég legyen a télre, utána elküldik ismét.
– Milyen hideg lesz a tél?
– Nagyon, borzalmasan hideg, iszonyú kemény telünk lesz! Az indiánok már 3 hete csak a fát vágják!

hirdetés


Posztok
Random Idézet
A történetek sem ott kezdődnek, ahol az első szó elhangzik, vagy az első mondat papírra kerül. Minden történet mögött ezer és ezer előző történet lapul, melyekre talán sohasem derül fény. Nem, nem vesznek el ezek a történetek, csak ott maradnak valahol érintetlen magányban és messzeségben. És fájnak... mindaddig, amíg valaki áldozatot hozva, önmagában ott legbelül, fel nem tör egy pecsétet... Hogy tartottam valaha a szótól: áldozat. Mire figyelhettem akkoriban, hogy nem vettem észre, ez a kulcs. Áldozatot hozni. Magunkból adni, magunkat odaajándékozni. Mindenen túlmutató, mindent felülíró, hatalmas szabadság bennünk, hogy bármikor megtehetjük.
Schäffer Erzsébet